Amerikai fegyverek:
Colt M1911A1
A Colt, 1911-et és 1911-A1-t rendszeresítették az amerikai hadseregben a második világháború során. A régebbi változatot a tankok legénységei, pilóták kapták. A 1911-A1 egy kicsit nagyobb, biztonságosabb volt, nem ütött akkorát tüzeléskor. 45-ös kaliberű töltényeket használt, és mindössze 1 kg-ot nyomott. Míg eredetileg csak a tisztek számára volt elérhető, később már bármelyik közlegény is be tudta szerezni. M3A1 "Grease Gun"
M1A1 Thompson
Thompson M1 Carbine
M1A1 Carbine M1918A2 (BAR)
Browing Automatic Rifle (BAR) M1 Garand
M1 Garand Springfield M1903 Springfield M1903 Német fegyverek:
A Thompsont John T. Thompson tervezte, az amerikaiak és a britek a második világháborútól egészen a Vietnámi háborúig használták. A géppisztoly egy 20 vagy 30 töltényt tartalmazó tárral rendelkezett, körülbelül 5,5 kg-ot nyomott üresen. Tuzsebessége 700 lövés/perc.
Az M1 Karabélyt azok használták, akiknek a Garandnál könnyebb, de a Colt 1911-A1-nél mégiscsak erosebb és pontosabb fegyverre volt szükségük. Üresen kb. 2,5 kg súlyú volt, és 15, illetve 30 töltényt tartalmazó tárral szerelték. Körülbelül 250m-es hatótávolságú fegyver. Az ejtoernyosök egy kissé módosított verzióját kapták, hely- és súlymegtakarítás céljából a puskatus visszahajtható lett.
Az I. világháborúban az amerikai csapatoknak jól jött volna egy eros géppuska, de az újonnan kifejlesztett BAR túl késon, és kis számban került a harcmezore ahhoz, hogy befolyásolhatta volna a háború kimenetelét. A II. világháborúban a súlya ellenére (több mint 10 kg, üresen) nagyon gyorsan elterjedt, és vitathatatlan érdemeket szerzett a BAR - még akkor is, ha a 20 töltény sokszor kevésnek bizonyult, és a mindenbe beleakadó támasztékot szinte mindenki azonnal leszerelte a csorol, a plusz súly miatt is.
"Véleményem szerint az M1 Garand a legjobb fegyver, amit valaha is kitaláltak" - Gen.George Patton.
Az amerikai M1 karabély a legelso félautomata fegyverek egyike, és a második világháború során rengeteg szövetséges katona elsodleges puskája volt. Pontos, és kb. 400 méterig van átütoereje.
Körülbelül 5.5 kb súlyú, és 8 darab .30-as (7.62mm-es) kaliberu golyót fogad be, amik egy tárban sorakoznak. Ez a tár a 8. golyó kilövésével automatikusan kirepül.
Volt ezen kívül még egy távcsöves, és egy gránátvetos verziója is.
Ezt a puskát eloször 1903-ban kezdték gyártani, és jó egymillió darabot állítottak elo egészen az 1930-as évek végéig, amikor leálltak a termeléssel. A II. világháború felé haladva azonban a kormányzat újraindíttatta a Remington céggel a termelést, és 1943-ra már 330.000 darabot állítottak elo, 1944-re újabb 700.000-et. Az ido múlásával számos változtatáson ment keresztül, melyek a felépítést érintették. Szerelték M73 és M73B1 2.2X távcsovel is. 5 töltény fért a tárba, vagy egyesével a puskába töltve. Egészen a M-1C és M-1D puskák érkezéséig használták a Springfieldet.k gyártani, és jó egymillió darabot állítottak elo egészen az 1930-as évek végéig, amikor leálltak a termeléssel. A II. világháború felé haladva azonban a kormányzat újraindíttatta a Remington céggel a termelést, és 1943-ra már 330.000 darabot állítottak elo, 1944-re újabb 700.000-et. Az ido múlásával számos változtatáson ment keresztül, melyek a felépítést érintették. Szerelték M73 és M73B1 2.2X távcsovel is. 5 töltény fért a tárba, vagy egyesével a puskába töltve. Egészen a M-1C és M-1D puskák érkezéséig használták a Springfieldet.
Luger
A tervezojérol elnevezett Luger az elso világháborútól kezdve a német szolgálati pisztoly. 9mm-es és 7.65-ös kaliberrel gyártották, és a tisztek, géppuska-osztagok fegyvere volt.
A híres MP40 1940-ben került bevetésre a nyugati fronton. Kezdetben szakaszonként 3 darab jutott belole, késobb viszont széles körben elterjedt. A világháború végéig 908,317 darabot gyártottak belole.
Az MP40-es tárba 32 darab 9mm-es Parabellum golyó fért. Percenkénti tuzgyorsasága 350-500 töltény/perc. Utcai-és épületharcokra tervezték, teljesen (lemezelt) fémbol készült, 4 kg-os súlyával elsorangú volt közelharcra.
MP44
A Sturmgewehr 44 (StG. 44) a világ elso igazán hatékony géppuskája volt. A II. világháború végefelé mutatták be, és ha a háború még egy évig folytatódik, az SG44 minden más gépfegyvert kiszorít a német hadseregben. A háború végéig 500.000-et gyártottak belole. Gewehr 43
Karabiner 98k
Kar98k Brit fegyverek:
A 98-as karabély volt a Wehrmacht alapfegyvere, és minden katonát ezzel képeztek ki függetlenül attól, hogy végül mivel szerelték fel.
Körülbelül 4 kg-os súly, és 5 töltény jellemezte a fegyvert. Ezenkívül rendkívül pontos, és eros volt, egyetlen hátránya a kis tuzgyorsaság.
Revolver
Sten Mk I-MkVI
A Sten Mark 2 egy egyszeruen gyártható, lemezelt fémbol készült géppisztoly volt. 6 különbözo verziót gyártottak belole, például a kommandósok részére hangtompítós változatban. 9mm-es Parabellum lövedékeket használt, 32 töltény fért a tárba, súlya 3 kg, tuzgyorsasága 550 lövés/perc. Bren
A Bren Mark 2-t 1941-ben rendszeresítették a hadseregben. 100 töltény fér el a dobban, és még 30 a dobozban. Körülbelül 10,5 kg súlyú, ez valamelyest csökkenti a mozgékonyságot. Letámasztva 500/520 lövést képes leadni.
Az Enfield Mark 1 Number 4-et eloször 1938-ban kezdték gyártani, Mr. Scott Lee tervezte. Angliában, az Enfield-i Enfield Arms Plant fegyvergyárban, innen ered a neve. Orosz fegyverek:
0.303-as kaliberu volt, 10 tölténnyel. Súlya körülbelül 4,5 kg.
TT-33
PPS-43
PPSh-41
A PPSh-41 a Vörös Hadsereg könnyen eloállítható, megbízható fegyvere. Az orosz télben is muködésképes maradt, így gyakran a németek is használták a zsákmányolt fegyvereket. Könnyen megismerheto fa puskatusáról, és a dobtárról. A dobtár 71, míg a sima tár 35 darab 7.62-es töltényt tartalmazott. Tuzgyorsasága 900 lövés/perc.
SVT-40
Mosin-Nagant
A Mosin Nagant M91/30 az oroszok legfobb karabélya volt a II. világháborúban. 5 darab 7.62-es töltény fért a tárba. Felcsatolható bajonett is tartozott hozzá, és körülbelül 9 millió darabot gyártottak belole.